A nyomatékérzékelő, más néven nyomaték-átalakító, egy olyan mérőeszköz, amely érzékeli a mért tárgy nyomatékértékét, irányát és változását, és átalakítja azt szabványos elektromos vagy digitális jelkimenetté. Alapvető értéke abban rejlik, hogy megoldja a "láthatatlan, megfoghatatlan és pontatlan nyomatékmérés" problémáját ipari forgatókönyvekben, az absztrakt nyomatékot intuitív, számszerűsíthető és elemezhető adatokká alakítja, megbízható adatokat biztosítva a berendezések ellenőrzéséhez, állapotfelügyeletéhez, teljesítményértékeléséhez és minőségellenőrzéséhez.
Az ipari mérőrendszerekben a nyomatékérzékelőket jellemzően jelerősítőkkel, adatgyűjtő műszerekkel, kijelző műszerekkel és vezérlőrendszerekkel együtt használják, hogy teljes nyomatékmérő és -elemző rendszert alkossanak, és olyan funkciókat tesznek lehetővé, mint a valós idejű -figyelés, adatrögzítés, -határ feletti riasztások, jelentéskimenet és távoli átvitel.
